The Atlantic (2023) | Jung Kook a BTS-ből popsztár álmát kergeti
„Ahogy felnőttem, megbékéltem a valósággal.”
Írta: Lenika Cruz
2023.11.03.
Amikor elkezdődik a videóhívásom Jung Kookkal, úgy néz ki, mint akit túl korán ébresztettek fel egy jó alvásból. A kamera másik oldalán a dél-koreai popcsapat, a BTS legfiatalabb tagja fekete cipzáros pulcsit visel, a fejére húzott kapucnival, mintha egy kis szundikálásra vágyna – kissé meglepő, hiszen a rajongók körében fáradhatatlan „Energizer nyusziként” ismerik. Kevesebb, mint két hét van hátra első szólóalbuma, a Golden megjelenéséig, és a napjai tele vannak táncpróbákkal, próbákkal, videóforgatásokkal, valamint interjúkkal a külföldi sajtó számára. A promóció fárasztó követelményei nem újak számára – a BTS tagjaként eltöltött több mint tíz éve alatt számos bestseller albumot, Billboard Hot 100 No. 1 helyezést, teltházas stadionkoncerteket és világrekordot halmozott fel. De ez az első alkalom, hogy Jung Kook teljesen egyedül ad ki egy albumot, amely ráadásul teljes egészében angol nyelvű.
Először Jung Kooknak ellentmondásos érzései voltak ezzel kapcsolatban. „Azon gondolkodtam, rendben van-e, ha egy koreai egyetlen számot sem ad ki koreaiul?” – mondta a 26 éves énekes a kiadója szöuli irodájában, egy tolmács fordításában. A BTS globális népszerűségre tett szert, miközben szinte kizárólag az anyanyelvükön zenéltek, néhány angol nyelvű slágert kivéve, mint például a Dynamite és a Butter. Ugyanakkor a szólókarrierjének pont az a célja, hogy kihívásokkal nézzen szembe – és kizárólag angolul énekelni jó módnak tűnt erre. Mégis abban reménykedik, hogy a nyelvnél mélyebb szinten is kapcsolatot tud teremteni az emberekkel. „Amikor popsztárokra gondolsz, azok az igazán menő énekesek jutnak eszedbe, akikre gyerekkorod óta felnézel” – mondta. „Persze, sok minden változott azóta. De nekem az a popsztár-imázs a fejemben ragadt, amit gyerekkoromban láttam. És én az a menő srác akarok lenni, aki ezt a fantasztikus kisugárzást árasztja magából.”
Ez egy popsztár lefegyverzően egyszerű leírása: egy menő személy, akinek fantasztikus kisugárzása van. De ez egy olyan kép, amelyet régóta hajszol. Tizenévesen Jung Kook úgy döntött, hogy csatlakozik a BTS-hez, mert lenyűgözte a csapat vezetőjének, RM-nek az angoltudása és raptehetsége. Korábban kedvenc popdalainak feldolgozásait töltötte fel a SoundCloudra, és rendszeresen áradozik olyan előadókról, mint Justin Bieber, Usher és Ariana Grande. Amikor először láttam élőben fellépni, egy kábelen függve repült keresztül egy stadionon, több tízezer rajongó fölött, és közben olyan stabilan énekelt, hogy azt is gondolhattad volna, egy nyugágyon fekszik.
A menőség iránti vágya ugyanolyan régről ered, mint a megszállottsága a kiválósággal. A Golden cím azonnal Jung Kook legismertebb becenevét idézi fel: az arany maknae-t. Az RM által megalkotott kifejezés arra utal, hogy ő a legfiatalabb (koreaiul maknae), aki emellett úgy tűnik, természetfeletti módon tehetséges mindenben. Jung Kook nemcsak erőteljes táncos és erős énekes, hanem rajzolásban, festészetben, dalszerzésben, íjászatban, birkózásban, sprintben, úszásban is kimagasló - a YouTube-on már több mint 18 millióan nézték meg azt az összeállítást, amelyben egyszerűen csak jeleskedik mindenben, amit csinál. Amikor előadóművészi oldaláról van szó, köztudottan maximalista, aki nagyon igényes a saját munkájával szemben. A Goldennel kapcsolatos elvárások magasak voltak, a megjelenését pedig két kislemez előzte meg: a brit garage dal Seven (feat. Latto), amely a Spotify történetében a leggyorsabban érte el az egymilliárd streamet, valamint a 2000-es évek elejét idéző 3D (feat. Jack Harlow). Ám nem voltam felkészülve a lenyűgöző főcímdalra, a Standing Next to You-ra, amely a Parliament-Funkadelicet és Michael Jacksont idézi. Ez a dal egyáltalán nem hasonlít Jung Kook vagy a BTS egyik korábbi számához sem.
Jung Kook azt mondta, annyira imádta a Standing Next to You demóját, hogy másnap felvette a teljes dalt. Az egyik kompromisszum, amit annak érdekében hozott, hogy a pop különböző árnyalataival kísérletezhessen angol nyelvű éneklés közben, az volt, hogy profi dalszerzőkkel és producerekkel dolgozott együtt. A Golden producerei között van Andrew Watt és Cirkut, akik a Standing Next to You-n is dolgoztak, valamint Major Lazer, Ed Sheeran és David Stewart. Az album 11 dala úgy hangzik, mint egy széles körű áttekintés arról, amit az amerikai rádióban hallhatunk – trendi R&B, akusztikus, szinti-pop fülbemászó dallamok énekelhető refrénekkel –, de Jung Kook bársonyos, sokoldalú énekhangja teljesen átalakítja őket.
Elmondta, hogy sokáig fontosnak tartotta, hogy a művészek maguk írják a dalaikat (ahogyan néhány BTS tag is döntött a saját szólóalbumuk esetében). Jung Kook írt és készített dalokat a BTS-nek, köztük csendes balladákat és elektropop himnuszokat; legalább két olyan számot, amelyet a szólóprojektjéhez írt, végül a csapat vett fel. „Ahogy felnőttem, megbékéltem a valósággal, és elkezdtem elfogadni azt, amiben nem vagyok jó, vagy amit nem muszáj nekem megcsinálnom” – mondta. „Jelenleg nincs semmi, amiről írni szeretnék. Szóval azon gondolkodtam, tényleg szükséges-e, hogy az elejétől a végéig időt fektessek egy dal megalkotásába.” A Golden esetében nem volt ott ez a sürgető vágy, és az időzítés sem tűnt helyesnek. (A BTS várhatóan 2025-ben egyesül újra, miután minden tag teljesítette a kötelező katonai szolgálatot; Jung Kook még nem kezdte meg a sajátját.) Ahelyett hogy dalszövegeket írt vagy dallamokat komponált volna, inkább új énektechnikákkal kísérletezett, és az élő előadásban való jártasságát csiszolta.
A Golden dalai érettebb témákat – nevezetesen a szereket és a szexet – érintenek [sokkal] nyíltabban, mint korábbi munkái, részben hazája viszonylagos kulturális konzervativizmusa és az idolokat foglalkoztató ipar miatt. Jung Kook nyíltan elismerte ezt a változást (és úgy tűnt, nem zavarják a szemérmeskedő reakciók), de azt mondja, hogy nem próbálja újraértelmezni magát a múltjához képest. „Az akkori Jung Kook az akkori Jung Kook volt, és valahogy azzá váltam, aki most vagyok. Az, aki az összes döntést meghozza, én magam vagyok, ebben a pillanatban” – mondta. „Nem gondolom, hogy el kellene szakadnom attól az aranyos imidzsemtől, mint a legfiatalabb tag… A dalszövegek csak dalszövegek, az imázs pedig csak imázs.” Hozzátette, hogy a szerelmes dalokat egyetemességük miatt választotta, de az embereknek nem kellene őket önéletrajzi ihletésűként értelmezniük.
Beszélgetésünk során Jung Kook olyan dolgokat csinált, amelyeket azok a rajongók, akik évek óta követik őt, tipikus maknae viselkedésként értelmeznének: úgy ivott vizet, hogy mindkét pulóverbe bújtatott, tetovált kezével emelte meg a poharat; búcsúzóul pedig jó 15 másodpercig integetett hatalmas mosollyal az arcán, szintén mindkét kezével. De az, ahogyan beszél – ahogyan láthatóan átgondolja a bonyolult kérdéseket beszéd közben, kijavítja magát, vagy hozzáfűz egy újabb gondolatot – és kiegyensúlyozott modora egyértelmű jelei a kreatív szándékosságnak és a kemény munkával megszerzett érettségnek. Ezek a jelek az albumon is visszaköszönnek: a természetes hangzású kiejtésében, ahogyan a Closer to You című számban a lebegő falzett és a meleg, mélyebb regiszter között vált, vagy ahogyan a Hate You című számban a hangerővel és a hangszínnel játszik. Ez az a fajta fejlődés, amit olyasvalakinél látsz, aki nem hagyta abba a futást.
Az eredeti szöveg forrása: The Atlantic
Kredit nélkül, kérünk, ne oszd meg a fordítást!
0 Hozzászólás