The Kraze | Művészportré: RM – Egy folytonos utazás


Írta: Joi Berry

2025. április 16.

RM útja az underground rap világától a globális ikon státuszáig nem egyenes vonalban ívelt felfelé – inkább egy tudatosan bejárt, kanyargós ösvényhez hasonlít. A BTS vezetőjeként és szólóelőadóként is folyamatosan kísérletezik: olykor nyersen és hangosan, máskor csendben, befelé fordulva szólal meg. Zenéje mélyen személyes, és újra meg újra a jelentést, az identitást és a kapcsolódás lehetőségét keresi egy olyan világban, amely ritkán ad időt a megállásra.

Kezdetek

RM zenei útja 2009-ben indult, amikor jelentkezett a Big Deal Records meghallgatására – de a rap közben elfelejtette a szöveget. Mégis volt benne valami, amit Sleepy, a rapper kiszúrt, és bemutatta őt Pdoggnak, a BigHit Entertainment producerének. Tizenhat éves korára RM lett a cég első férfi gyakornoka: már akkor dalokat írt más előadóknak, és feltűnt a BTS korai számaiban is. Stílusát kezdetben a koreai underground hiphop világának nyers őszintesége és gondolatgazdagsága határozta meg.

RM a BTS vezetőjeként debütál 

2013. június 13-án RM a BTS vezetőjeként és fő rappereként debütált a 2 Cool 4 Skool című hiphop lemezzel. Az olyan dalok, mint a No More Dream az old-school rap elemeit ötvözték nyers energiával, miközben RM magabiztos előadásmódja és összetett szövegei rögtön kitűntek. Már a kezdetektől fogva olyan témákról rappel, mint a társadalmi nyomás, az oktatás vagy az ambíció – szenvedéllyel, amit nem lehetfigyelmen kívül hagyni.

Ahogy a BTS zenéje változott, úgy alakult RM stílusa is. Mindig is képes volt alkalmazkodni: hol éles, magabiztos sorokkal tűnt ki a Hip Hop Phile vagy a Cypher sorozat számaiban, máskor pedig gond nélkül belesimult a DNA vagy az ON lendületes, fülbemászó és ikonikus hangzásvilágába.

Az olyan atmoszférikusabb számokban, mint a Black Swan és a 134340, RM hangja szinte súlytalan és elmélyült. Több, mint csupán a vezető – ő a csapat lírai lelke, aki mindig megtalálja a módját, hogy a saját értékéről, kétségeiről és a körülötte lévő világról beszéljen, mindezt úgy, hogy mindig őszintének és hitelesnek érezzük.

Szólókarrier

RM első szóló mixtape-je, az RM (2015), egy kemény, fiatalos lázadás és intellektuális keresés bemutatása volt. Erőteljesen épített a kemikusan éles hiphopra, olyan művészek hatásait tükrözve, mint Nas, Eminem és Kendrick Lamar. Az olyan számok, mint a Do You és az Awakening a magabiztosságot keverték az önbizalomhiány pillanataival, miközben RM nyíltan küzdött a hírnévvel, az identitással és az autentikussággal. Bár nem volt teljesen kifinomult, a projekt mégis megmutatta RM képességét arra, hogy összetett filozófiai témákat dolgozzon fel, miközben megalapozta a helyét és kiépítette saját identitását egy globálisan versenyképes hiphop színtéren.

2018-ban RM kiadta a mono-t, egy csendes és személyes projektet, amely inkább egy naplóra emlékeztetett, mint egy albumra. A lágy, lo-fi produkció lehetővé tette számára, hogy az érzelmei kerüljenek előtérbe, és a magabiztosságot valami sebezhetőbb dologra cserélje. Az olyan számok, mint a Seoul, moonchild és forever rain a magány és vágyakozás érzését ragadták meg, lágy szintetizátorokkal és esős hangulatokkal, amelyek mélyen megmaradtak a hallgatókban. A mono fordulópontot jelentett RM szóló munkásságában, és megnyugvást hozott a rajongóknak, akik saját küzdelmeiket találták meg benne. Olyan volt, mintha RM beengedett volna minket, és megmutatta egy lágyabb, emberibb oldalát.
Az Indigo-val 2022-ben RM új szintre lépett önálló előadóként, magabiztosabban, mint valaha. Az album az R&B, a funk, az indie rock és a spoken word hangzásait ötvözi, miközben a dalszövegeket őszinteség és tudatosság jellemzi. A Wild Flower youjeennel érzelmes rockot vegyít grandiózus hangszereléssel – ezzel RM belső vágyát fejezi ki a reflektorfénytől távoli békére. A Yun Erykah Baduval letisztult és elmélkedő hangulatú dal, amely Yun Hyongkeun művész előtt tiszteleg, miközben azt kérdezi: mit is jelent valóban értékes művészetet létrehozni? A Still Life Anderson .Paakkel vidám, retró energiákat hoz, és a változás elfogadásáról, az előrehaladásról szól. Az Indigo olyan, mintha végigsétálnánk RM gondolatainak és érzéseinek galériáján – minden dal őszinte, valóságos és mélyen személyes.
RM legújabb albuma, a Right Place, Wrong Person 2024. május 24-én jelent meg – már a katonai szolgálata megkezdése után –, és egyértelműen ez a legmerészebb és legösszetettebb munkája eddig. Az Indigo lágyabb, soul-hangzású világa helyett ez az album éles gitárriffekre és torzított, rétegzett hangzásra épül. Mélyre ás az elidegenedés érzésében, és olyan témákat jár körül, mint az identitás, az elszigeteltség és a belső konfliktus. Az összhatás inkább alternatív, indusztriális rockos elemekkel és kísérletező hangulattal fűszerezve.

A Nuts torz szintikkel és erőteljes dobokkal indul, és azt az érzést kelti, mintha egy elme fokozatosan széthullana. A Groin az album egyik legkísérletezőbb pillanata, ideges, lüktető energiával, amely visszhangozza azt, milyen érzés kívülállónak lenni. Ezzel szemben a Heaven csendes, álomszerű megállót kínál, amelyben lélegezni lehet a káosz közepette. Az album nem akar tökéletes lenni; nyers, érzelmes és őszinte. A kritikusok épp ezért méltatták: merészsége és kendőzetlensége miatt több toplistára is felkerült, és az amerikai Billboard 200-as listán az 5. helyen debütált.
RM zenéje nem egy lezárt alkotásnak, sokkal inkább egy folyamatos utazásnak érződik – olyannak, amelyre a hallgatókat is meghívja, hogy vele együtt fejlődjenek. Mindig keres, mindig változik, és ez az őszinteség könnyen megteremti a kapcsolatot közte és a hallgató között. Minden korszak az előzőre épül, nemcsak új hangzást hoz, hanem egyre tisztább képet arról, ki ő – és arról is, kivé válik.

Hallgasd meg ezeket a dalokat!

  1. LOST!
  2. tokyo
  3. Lonely
  4. Groin
  5. Around the world in a day (feat. Moses Sumney)
Szerkesztette: Lacey Diluvio
Az eredeti szöveg forrása: The Kraze

0 Hozzászólás