Egy lo-fi
1 hiphop
dal, amelyet j-hope hipnotikus füttydallama határoz meg, az
on the
street (with J. Cole)) eddigi életútjának és karrierjének összegzése.
Egyszerre idézi fel a megtett utat és tekint előre a jövőbe, miközben
visszautal arra is, hogy mielőtt a BTS tagja lett, utcai táncosként kezdte. A
dal épp egy fordulópont előtt érkezik: j-hope hamarosan egy időre visszalép a
reflektorfénytől, mivel megkezdi kötelező katonai szolgálatát Dél-Koreában.
„A Jack In The Box megjelenése óta újra és
újra feltettem magamnak a kérdést: ‘Mi vezetett idáig? Mi formált olyanná,
amilyen most vagyok?” – meséli a Variety-nek adott exkluzív interjúban.
„Művészként, aki a zenén és a színpadon keresztül fejezi ki magát, rájöttem, hogy
ha visszatekintek a gyökereimre, és emlékeztetem magam, honnan indultam, az
segít továbblépni és új dolgokat tanulni. Ez is része annak az útnak, amely
során egyre érettebb művésszé válok.”
Karrierje ezen szakaszát egy J. Cole-lal közös dallal
lezárni olyan érzés, mintha ez az együttműködés már akkor kezdődött volna,
amikor j-hope elindult ezen az úton, hiszen az észak-karolinai rapper már a
kezdetektől fogva inspirációt jelentett j-hope-nak és a BTS-nek is. 2013-ban,
alig egy hónappal a BTS debütálása után a 2 Cool 4 Skool albummal, a még újonc
csapat kiadta a Born Singer című dalt, amely J. Cole
2013-as Born Sinner számának átdolgozása volt. A dal végül
hivatalosan is megjelent a 2022-es Proof válogatáslemezen.
2014-ben a Hip Hop Phile című számban
j-hope tovább hangsúlyozza elismerését J. Cole iránt, amikor a rapper Cole
World és Friday Night Lights albumait inspirációként
említi: „Hope, Hope World / Mielőtt megteremtettem a saját világom, Cole world / Amikor ő beragyogta a péntek éjszakákat, ihletet kaptam, és írtam a dalaimat” (Hope, Hope World, 내 세상을 만들기 전에 Cole world/ 그가 금요일 밤을 비출 때부터 더 영감을 받고 써가 내 곡을).
A Variety-nek adott interjújában j-hope megosztja
gondolatait az on the street (with J. Cole) című dalról, a
példaképével, J. Cole-lal való együttműködésről, és arról, hogy hol tart most,
amikor a szupersztár életét hátrahagyva a katona lét küszöbén áll.
Hogyan jött létre az on the street (with J.
Cole)? Megosztanád a dal történetét?
Mindez a tavaly nyári Lollapalooza fesztiválon kezdődött. J.
Cole a példaképem, és ott találkoztunk először. Azóta nem hagyott nyugodni a
gondolat, milyen fantasztikus lenne együtt zenélni. Ezért felvettem vele a
kapcsolatot. Már korábban is terveztem, hogy ebben az időszakban új zenével
jelentkezem, így november elején elkezdtem dolgozni rajta. Bár eltartott egy
ideig, mire befejeztem a dalt, nagyon sokat jelent nekem, és igazán a szívemhez
nőtt.
Mit remélsz, milyen fogadtatása lesz az on the
street (with J. Cole) című dalnak? Hogyan szeretnéd, hogy rezonáljon a
hallgatókkal?
A „street” szó különleges jelentéssel bír számomra. Egyrészt
a street dance-re utal, ami művészként a gyökereimet jelenti – innen ered az
inspirációm, és ez szimbolizálja azt az utat, amelyet j-hope-ként bejártam.
Másrészt az utca az a hely, ahol az élet fontos tanulságait megtanultam.
Számomra az utca az a tér, ahol valóban találkozhatunk és
érezhetjük az emberek valódi életét: egy gyerek ártatlan gondolataival, egy
első találkozás és szerelem születésével, valakinek a sorsfordító pillanatával,
egy veszekedéssel, egy elkerülhetetlen szakítással… Az utca maga az élet
metaforája. Ezt mind igyekeztem átadni a dalban, és szerettem volna reményt és
bátorságot nyújtani mindazoknak, akik a saját útjukat járják. Azt szeretném, ha ez a dal olyan lenne, mint egy barát
mindazok számára, akik új kezdet előtt állnak vagy egy hosszú úton járnak.
Élvezzétek a dalt!
A korábbi zenei anyagaiddal, a 2018-as Hope World mixtape-eddel és a tavalyi Jack In The Box albumodon albumoddal kettős képet festettél: egy világosabbat és egy sötétebbet. Hogyan bővíti az on the street (J. Cole közreműködésével) azt a képet, amelyet a szóló zenéddel alkotsz?
Sokat hallgatok lo-fi hiphop dalokat, és szerettem volna egy
ilyen műfajú dalt létrehozni, j-hope stílusában értelmezve. Ha a nagy egészet
nézzük, ez egy újabb próbálkozás j-hope zenei irányainak megtalálására.
A remény mindig is központi téma volt az egész művészi
pályafutásodban, előadóként és emberként egyaránt. A Hope World-ben
ezt a témát ábrázoltad a legélesebben, míg a Jack In The Box-ban a
reménnyel szemben álló sötétebb elemeket is bemutattad. Milyen aspektusát
osztod meg vagy gondolod át a reménynek és a reményteljes szemléletnek az on
the street (with J. Cole) című dalban?
Az on the street (with J. Cole) című dallal
közelebb akartam kerülni a kortársaimhoz – azokhoz, akik hozzám hasonlóan ebben
a korban élnek. Olyan, „két lábbal a földön” álló reményt és vigaszt akartam
megosztani.
A dal nem sokkal azután jelent meg, hogy hírek érkeztek arról, hogy várhatóan hamarosan bevonulsz. Milyen gondolatok jártak a fejedben a dalszöveg írása közben?
Számomra ez a dal egy ajtót nyit a következő fejezetem felé.
Új zenét szerettem volna megosztani, ajándékként minden rajongómnak. A
dalszövegben elhangzik: „Hogy távolról is viszonozzam, akár egy pillangó.” Az
üzenetem az, hogy akárcsak egy pillangó, a szárnyaim egyetlen csapásával
szeretnék elérni minél több embert, erőt és vigaszt nyújtva nekik.
A heavy hiphop2,
a grunge3 és
a lo-fi – j-hope szólóelőadóként sokoldalúságát már több zenei műfajban is
megmutatta. Miért érzed úgy, hogy az on the street (with J. Cole)
a tökéletes dal ahhoz, ahol most, 2023 márciusában tartasz?
Úgy gondoltam, hogy az on the street (with J. Cole) remek
választás ebben az időszakban, ahogy a tél tavaszba fordul. A dallal melegséget
szerettem volna átadni, hogy egyfajta „menedéket” nyújtson a hideg szél ellen,
és erőt adjon mindenki új kezdetéhez.
A klip összekapcsolja a táncos múltadat a dal jelenlegi
megjelenésével?
Nem a táncos múltam bemutatása volt a klip központi eleme,
de szerettem volna megidézni az „utcai táncot”, hiszen ez a(z én) gyökereimhez
tartozik, és innen merítek inspirációt. Bízom benne, hogy a jövőben még több
lehetőségem lesz különböző módokon megmutatni a tánc iránti szenvedélyemet.
Miért érezted fontosnak, hogy ebben a dalban – j-hope
előadói pályafutásának e pillanatnyi lezárásában – hangsúlyozd a művészi
gyökereidet, az utcai táncot?
A Jack In The Box megjelenése óta
folyamatosan feltettem magamnak a kérdést: „Mi vezetett idáig? Mi formált
olyanná, amilyen most vagyok?” Előadóként, aki a zenén és a színpadon keresztül
fejezi ki magát, rájöttem, hogy segít előrehaladnom és új dolgokat tanulnom, ha
visszatekintek a gyökereimre, és emlékeztetem magam arra, honnan jöttem. Ez is
része annak a tanulási folyamatnak, amely során érettebb művésszé válhatok.
Már régóta nagy rajongója vagy J. Cole-nak, és most
együtt dolgoztál vele, összekapcsolva a Hope World és a Cole
World örökségét. Hogyan jött létre ez az együttműködés, és milyen
érzés volt számodra?
Őszintén szólva, még mindig hihetetlen. Óriási
megtiszteltetés. Visszatekintve, rengeteg mindenen mentünk keresztül, hogy ez
megvalósulhasson, és nem volt mindig könnyű. Ha meghallgatod J. Cole verzéjét,
láthatod, hogy teljes szívét beletette, hogy elmondja élete történetét és
valódi érzéseit. Hosszú időn keresztül dolgozott rajta, és amikor végre
meghallottam az ő részét, mélyen meghatódtam.
Én is sokat dolgoztam azon, hogy őszinte érzéseimet át
tudjam adni. Ha megnézted a dokumentumfilmemet, a Disney+-on elérhető j-hope
IN THE BOX-ot, láthatod, mennyire próbáltam a szívemből beszélni, még
akkor is, amikor nem volt könnyű angolul [amikor először találkoztam vele a
Lollapaloozán]. Mivel hatalmas rajongója vagyok J. Cole-nak, és teljes
szívemből támogatom őt, azt gondolom, hogy az őszinteségem eljutott hozzá. Az
egész folyamat felbecsülhetetlen élmény volt.
Az on the street (with J. Cole) című
dalt egy elég hipnotikus fütyülés vezeti. A fütyülés épp annyira kommunikációs
forma, mint biológiai eszköz. Milyen szándékot vagy üzenetet közvetít szerinted ez a hang?
Tudod, ezt talán viccesnek találod, de igazából nincs
különösebb jelentése. [Nevet] Valahol azt mondhatnád, hogy a dal valójában a
fütyüléssel indult, mivel gyakran szoktam fütyülni a zenék dallamait, amiket
hallgatok. Otthon voltam, azon gondolkodtam, milyen zenét készítsek, és
egyszerűen csak fütyültem egyet, ami aztán az on the street (with J.
Cole) dallama lett. Azonnal tetszett, felvettem, és elkezdtem dolgozni
rajta a produceremmel. Természetesen jött, így remélem, hogy a hallgatók is
ugyanígy érzik majd a dalt.
Mint a BTS j-hope-ja, már ezerszer írtál történelmet. A
neved és az arcod milliók számára ismerős, és nagyon szeretnek téged. Most egy
változási időszakot élsz meg, mind a saját, mind a csapat életében. Ezen a
ponton mit érzel?
Már közel tíz éve dolgozunk együtt a BTS-szel csapatként. A
második fejezetünket átélve most azt az időszakot töltjük, hogy átgondoljuk,
mit tehetünk mindannyian egyéni művészként. Én ezt az időt arra használom fel,
hogy felfedezzem, mit tudok tenni, és szabadon kifejezzem magam azok számára,
akik támogatnak engem és a csapatot.
Nagyon élveztem a szóló projektjeimet, és nagyon hálás
vagyok, hogy sokan velem tartottatok ezen az úton. Ez mindannyiunknak időt ad a
fejlődésre és érésre. Hiszem, hogy ezen személyes fejlődési időszakok után
csapatunk összhangja sokkal erősebb lesz. Olyan csapatként, amelynek tagjai
szeretettel és törődéssel viseltetnek egymás iránt, alig várjuk, hogy ismét
közösen találkozhassunk a rajongóinkkal.
A dal az életet és a karrieredet egy utcához hasonlítja.
Hogyan képzeled el ezt az utcát, amin eddig végigjártál? Hová reméled, hogy
vezet majd ez az út a jövőben?
Minden lépést, amit eddig az életemben megtettem, a saját
két lábammal jártam végig, megélve minden pillanatot, beleöntve a lelkem minden
egyes lépésbe, miközben bátorságot és reményt hoztam magammal. Ez nem fog
változni. Alig várom, hogy bejárjam azt az utat is, amit az ARMY-val fogunk
közösen megtenni.
Ebben a pillanatban mit jelent számodra a karriered és a
művészeted "j-hope"-ként, Jung Hoseok?
Ez határozza meg, ki vagyok. Meg akarom tapsolni magamat a
szenvedélyemért és a bátorságomért. [Nevet]
Amikor legközelebb látunk, mit várhatunk j-hope-tól?
Arra számíthattok, hogy találkoztok j-hope-pal, aki egy még
mélyebb és átfogóbb életet képzel el magának. És mindig a barátotok leszek, aki
szereti a zenét és az előadást, függetlenül attól, hogy mennyivel öregebb
leszek.
Mit kívánsz magadnak a jövőre (nézve)?
Csak annyit, hogy maradjak egészséges. Fizikailag és
mentálisan egyaránt. Csak így lehet előre haladni. Ez az egyetlen dolog, amit
kívánok magamnak. Mindig úgy gondoltam, hogy az életben nincs semmi, ami
elkerülhetetlen, de megtanultam, hogy néha vannak dolgok, amiket tényleg
sorsként kell elfogadni. Azt szeretném, ha élvezni tudnám azt is, amit a sors
hoz számomra.
Lábjegyzet:
0 Hozzászólás